Fékrendszer javítása - Dobfék

A járművekben használatos dobfékek belső pofás kivitelűek. Részei a fékdob, a tartólemez, fékpofa, rugók és a kerékmunkahenger. 

A fékbob a kerékhez van rögzítve, és azzal együtt forog. Fékezésnél a kerékmunkahenger a fékpofákat a fékdob belső falára szorítja. A nyomó erőt munkahengerekkel, hidraulikus úton (üzemi fék), vagy bowdenhuzallal (rögzítőfékkel) lehet előállítani. A rugók huzzák vissza a betéteket a faltól.

A dobfék előnye, hogy a szennyeződések ellen védett helyen helyezkedik el, a rögzítőfék könnyen elhelyezhető, fékbetét elettertama aránylag nagy. Hátránya, hogy méretét a kerék nagysága korlátozza, a fékbetét cseréje munkaigényesebb a nyergestől, a fékbetét aránytalan kopása és a hőleadás rossz. Ezek közül a legnagyobb hátrány a hőleadás, mivel erős melegedés hatására a fékdob deformálódik, mert az agy felé jobb a hőelvezetés. Kezdetben a fékbetétek aránytalan kopása okozott gondot (a betét felső része gyorsabban kopott). Ezen azonban mára már javítni tudtak. 

Nézzük, hogy hogyan is kell fékbetétet, rugókat illetve kerékmunkahengert cserélni.

A rögzítő csavarokat fújjuk le csavarlazítóval

Túl sok mindenre nincs szükség. Villás kulcsokra (8, 12, 17-es ebben az esetben), csavarhúzó, fogó, drótkefe, ecset, rézpaszta illetve/vagy fékpaszta, csavarlazító, féktisztító, fékfolyadék, csiszolópapír és természetesen a cserélni kívánt alkatrészek kellenek. Vannak speciális fék javító szerszámok is, de ebben az esetben, csak hagyományos kézi szerszámot használunk.

A dob rá tud szorulni. Először győződjünk meg róla, hogy a rögzítőfék le van engedve (nem fog lejönni ha be van húzva, mivel a fékpofák rá vannak nyomva). Kalapáccsal 12 és 6 óránál (fönt -lent), illetve 9 és 15 (bal - jobb) részen üssük meg. Egy nagy csavarhúzó is sokat tud segíteni. Előbb utóbb le fog jönni, csak türelem.

Ha ez megvan akkor a rugókat szedjük le először csavarhúzó segítségével pattintsuk ki a helyükről. Óvatosan, mert a rugók terhelés alatt vannak. Majd a többit is. Ezután kivesszük a fékpofákat.

Nyomjuk be, és 90 fokkal fordítsuk el

Tipp: Mivel a fékdobok más és más szerkezetűek, ezért például a rugók elhelyezkedése eltér. Nem kell megijedni. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mi hová megy, akkor a mobilunk, vagy egy fényképező gép segítségével fényképezzük le, így a kép segítségével látni fogjuk, hogy mi hová megy pontosan.

Az új kerékmunkahenger

A kerékmunkahengert ajánlott cserélni, mikor a fékbetéteket is cseréljük. Olcsó, és csak három csavart kell kicsavarni. Kettő csavar tartja a helyén, egy pedig a fékcsövet. Mikor a fékcsövet levesszük, akkor csöpögni fog a fékfolyadék. Ezt úgy szokták megoldani, hogy fogóval elszorítják a fékcsövet. Ezt ne tegyük! A fékcső meg is sérülhet, és akkor azt is ki kell cserélni. Hadjuk úgy ahogy van, és inkább minnél előbb csatlakoztassuk az új hengerhez.

Berágódás ellen rézpasztával bekenjük.

Szétszerelés után a részeket drótkefe, és féktisztító segítségével megtisztítjuk. Az érintkező felületeket bekenjük berágódás ellen rézpasztával. Csak vékonyan, mivel a zsír szereti a port. Ebben az esetben egy ecset segítségével vékonyan vihetjük rá, és egyenletesen. A rézpaszta azért jó, mert magas hőmérsékletnek is ellenáll. Használhatunk fékpasztát is. A fékbetétet ne kenjük be semmivel, és ne fújjuk le féktisztítóval. Csak töröljük le, esetleg csiszolópípirral csiszoljuk le, ha a régit tesszük vissza!

Csak a dob hiányzik már.

Összeszereléskor azokat a részeket rakjuk előbb fel, amiket később szedtünk le.
A rugók felhelyezése nehézkes tud lenni. Erre vannak spéci szerszámok, de egy lapos fejű csavarhúzóval meg lehet oldani. A rugó egyik végét akasszuk be a helyére, a másik végét csavarhúzóba akasszuk be, és ahogy feszítjük be a helyére, úgy óvatosan akasszuk be. Egy párszor meg kell próbálni, de ez a legjobb megoldás, ha nincs speciálisan erre a feladatra készült szerszámunk.
Mikor már minken fönt van, tisztítsuk meg magát a dobot is, és a összeszerelés előtt kenjük be azt a felületet, ahol fém a fémmel érintkezik. Így legközelebb könnyebb lesz leszedni. A dobot rögzítő két (van ahol csak egy van) csavart nem kell túlságosan megszorítani. A kerékcsavarok is rögzítik a fékdobot.

kerékmunkahenger légtelenítse az utolsó lépés mielőtt a kerék visszajkerül

A munka befejeztével ki kell még szellőztetni a féket. Minden fékhengernél/kerékmunkahengernél van egy légtelenítő szelep. A fékpedál nyomogatásával, majd lenyomásával kinyitjuk a szelepet, majd visszazárjuk. Akkor nyitjuk ki a szelepet, amíg a fékpedál be van nyomva, és akkor engedjük el a pedált, mikor a szelepet visszazárjuk. Máskülönben levegőt szív be. Addig csináljuk ezt, amíg az összes levegő ki nem jött. Ha ez megvan, akkor a légtelenítő csavarra tegyünk rá egy por védő sapkát! Készen is vagyunk. Ha új fékbetétek vannak, akkor az első 200 - 300 km-en ne fékezzünk agresszívan, máskülönben a fékek gyorsabban fognak elkopni.

Tipp: Ha egyedül dolgozunk, és nincs valaki aki segíteni tud a fék légtelenítésénél, hogy a pedált benyomja, akkor egy hosszú csavarhúzó, vagy egy cső segítségével meg tudjuk oldani. Az ülést húzzuk előre, hogy a fékpedált a cső segítségével benyomva legyen. Ha esetleg felünk hogy kiszakad az ülés, akkor egy deszka, vagy egy lapos fadarabot helyezzünk a cső vége, és az ülés közé.