Fékrendszer javítása - Dobfék

A járművekben használatos dobfékek belső pofás kivitelűek. Részei a fékdob, a tartólemez, fékpofa, rugók és a kerékmunkahenger. 

A fékbob a kerékhez van rögzítve, és azzal együtt forog. Fékezésnél a kerékmunkahenger a fékpofákat a fékdob belső falára szorítja. A nyomó erőt munkahengerekkel, hidraulikus úton (üzemi fék), vagy bowdenhuzallal (rögzítőfékkel) lehet előállítani. A rugók huzzák vissza a betéteket a faltól.

A dobfék előnye, hogy a szennyeződések ellen védett helyen helyezkedik el, a rögzítőfék könnyen elhelyezhető, fékbetét elettertama aránylag nagy. Hátránya, hogy méretét a kerék nagysága korlátozza, a fékbetét cseréje munkaigényesebb a nyergestől, a fékbetét aránytalan kopása és a hőleadás rossz. Ezek közül a legnagyobb hátrány a hőleadás, mivel erős melegedés hatására a fékdob deformálódik, mert az agy felé jobb a hőelvezetés. Kezdetben a fékbetétek aránytalan kopása okozott gondot (a betét felső része gyorsabban kopott). Ezen azonban mára már javítni tudtak. 

Nézzük, hogy hogyan is kell fékbetétet, rugókat illetve kerékmunkahengert cserélni.

A rögzítő csavarokat fújjuk le csavarlazítóval

Túl sok mindenre nincs szükség. Villás kulcsokra (8, 12, 17-es ebben az esetben), csavarhúzó, fogó, drótkefe, ecset, rézpaszta illetve/vagy fékpaszta, csavarlazító, féktisztító, fékfolyadék, csiszolópapír és természetesen a cserélni kívánt alkatrészek kellenek. Vannak speciális fék javító szerszámok is, de ebben az esetben, csak hagyományos kézi szerszámot használunk.

A dob rá tud szorulni. Először győződjünk meg róla, hogy a rögzítőfék le van engedve (nem fog lejönni ha be van húzva, mivel a fékpofák rá vannak nyomva). Kalapáccsal 12 és 6 óránál (fönt -lent), illetve 9 és 15 (bal - jobb) részen üssük meg. Egy nagy csavarhúzó is sokat tud segíteni. Előbb utóbb le fog jönni, csak türelem.

Ha ez megvan akkor a rugókat szedjük le először csavarhúzó segítségével pattintsuk ki a helyükről. Óvatosan, mert a rugók terhelés alatt vannak. Majd a többit is. Ezután kivesszük a fékpofákat.

Nyomjuk be, és 90 fokkal fordítsuk el

Tipp: Mivel a fékdobok más és más szerkezetűek, ezért például a rugók elhelyezkedése eltér. Nem kell megijedni. Ha nem vagyunk biztosak benne, hogy mi hová megy, akkor a mobilunk, vagy egy fényképező gép segítségével fényképezzük le, így a kép segítségével látni fogjuk, hogy mi hová megy pontosan.

Az új kerékmunkahenger

A kerékmunkahengert ajánlott cserélni, mikor a fékbetéteket is cseréljük. Olcsó, és csak három csavart kell kicsavarni. Kettő csavar tartja a helyén, egy pedig a fékcsövet. Mikor a fékcsövet levesszük, akkor csöpögni fog a fékfolyadék. Ezt úgy szokták megoldani, hogy fogóval elszorítják a fékcsövet. Ezt ne tegyük! A fékcső meg is sérülhet, és akkor azt is ki kell cserélni. Hadjuk úgy ahogy van, és inkább minnél előbb csatlakoztassuk az új hengerhez.

Berágódás ellen rézpasztával bekenjük.

Szétszerelés után a részeket drótkefe, és féktisztító segítségével megtisztítjuk. Az érintkező felületeket bekenjük berágódás ellen rézpasztával. Csak vékonyan, mivel a zsír szereti a port. Ebben az esetben egy ecset segítségével vékonyan vihetjük rá, és egyenletesen. A rézpaszta azért jó, mert magas hőmérsékletnek is ellenáll. Használhatunk fékpasztát is. A fékbetétet ne kenjük be semmivel, és ne fújjuk le féktisztítóval. Csak töröljük le, esetleg csiszolópípirral csiszoljuk le, ha a régit tesszük vissza!

Csak a dob hiányzik már.

Összeszereléskor azokat a részeket rakjuk előbb fel, amiket később szedtünk le.
A rugók felhelyezése nehézkes tud lenni. Erre vannak spéci szerszámok, de egy lapos fejű csavarhúzóval meg lehet oldani. A rugó egyik végét akasszuk be a helyére, a másik végét csavarhúzóba akasszuk be, és ahogy feszítjük be a helyére, úgy óvatosan akasszuk be. Egy párszor meg kell próbálni, de ez a legjobb megoldás, ha nincs speciálisan erre a feladatra készült szerszámunk.
Mikor már minken fönt van, tisztítsuk meg magát a dobot is, és a összeszerelés előtt kenjük be azt a felületet, ahol fém a fémmel érintkezik. Így legközelebb könnyebb lesz leszedni. A dobot rögzítő két (van ahol csak egy van) csavart nem kell túlságosan megszorítani. A kerékcsavarok is rögzítik a fékdobot.

kerékmunkahenger légtelenítse az utolsó lépés mielőtt a kerék visszajkerül

A munka befejeztével ki kell még szellőztetni a féket. Minden fékhengernél/kerékmunkahengernél van egy légtelenítő szelep. A fékpedál nyomogatásával, majd lenyomásával kinyitjuk a szelepet, majd visszazárjuk. Akkor nyitjuk ki a szelepet, amíg a fékpedál be van nyomva, és akkor engedjük el a pedált, mikor a szelepet visszazárjuk. Máskülönben levegőt szív be. Addig csináljuk ezt, amíg az összes levegő ki nem jött. Ha ez megvan, akkor a légtelenítő csavarra tegyünk rá egy por védő sapkát! Készen is vagyunk. Ha új fékbetétek vannak, akkor az első 200 - 300 km-en ne fékezzünk agresszívan, máskülönben a fékek gyorsabban fognak elkopni.

Tipp: Ha egyedül dolgozunk, és nincs valaki aki segíteni tud a fék légtelenítésénél, hogy a pedált benyomja, akkor egy hosszú csavarhúzó, vagy egy cső segítségével meg tudjuk oldani. Az ülést húzzuk előre, hogy a fékpedált a cső segítségével benyomva legyen. Ha esetleg felünk hogy kiszakad az ülés, akkor egy deszka, vagy egy lapos fadarabot helyezzünk a cső vége, és az ülés közé.

Milyen gyújtógyetyát vegyünk?

A gyújtógyertya a benzinüzemű autók motorjaiban alkalmazzák, és nagyon fontos szerepet játszik abban hogy az autónk motorja hogyan működik. A gyújtótekercs által felhalmozott energiát a gyújtógyertya vezeti az égéstérbe és a nagyfeszültség hatására a gyertya elektródái közt szikra keletkezik, ami az összesűrített benzin levegő keveréket lángra lobbantja. Számos követelménynek kell eleget tennie, és igen komoly igénybevételnek van kitéve: magas hőmérséklet (1000 °C -ig), nagy nyomásigadozások (80 bar-ig), stb.

Alacsony és magas hőértékű gyújtógyerta (forrás: iwk.hu)

A hőérték az egyik legfontosabb tulajdonsága a gyújtógyertyának. Ha a gyertya hőmérséklete túl alacsony akkor nem fog tudni megfelelően öntisztúlni, és a lerakodások miatt gyújtáskimaradás veszélye fennáll. Ha a gyertya hőmérséklete túl magas, akkor előgyújtás keletkezik a túl forró részek miatt, a gyertya tönkremegy és a motor is károsodik.

A meleg (alacsony hőértékű) és a hideg (magas hőértékű) gyújtógyertya közti különbség lényegében az, hogy a meleg gyertya alacsonyabb hőmérsékletnél éri el a működési hőmérsékletet mint a hideg gyertya mivel kevesebb hőt vezet el. Viszont a meleg gyertya könnyebben túl tud hevülni.

Különböző kialakítású gyújtógyetyák (forrás: brisk.rs)

Sok fajtájú gyertya létezik. Köztük van olyan mely hosszabb élettartamot, nagyobb teljesítmény, alacsonyabb üzemanyag fogyasztást, kisebb káros anyag kibocsájtást ígér. Ebben az esetben mégis melyiket válasszam teszi fel a kérdést a vásárló? A válasz egyszerű. Azt a gyújtógyertyát vegyük meg az autónkba, melyre tervezve lett. Az már nem számít, hogy melyik gyártótól van ha az minőséges (NGK, Bosch, Denso, stb.). A nem megfelelő gyertya problémákat fog okozni, jobbik esetben nem fog semmi se változni, rosszabbik esetben a motor károsodik és a gyújtásrendszer meghibásodik.

Egyre népszerűbbek az un. irídium gyertyák. Ez annak az oka, hogy az irídium keményebb anyag  mint a platina, nikkel és a réz, ezért ezeknek a típusú gyertyáknak az élettartamuk hosszabb, viszont csak azokban az autók motorjaiban lehet őket alkalmazni melyek erre lettek tervezve! Csak azért mert az eladó azt mondja, hogy az irídium gyertyák a legmodernebb gyertyák, még nem jelenti azt hogy minden autóhoz ez a legmegfelelőbb. Sokan meg arra panaszkodnak, hogy kopogni kezd a motor (öngyulladás), és ez károsítja. A gyártók sok időd töltenek a megfelelő gyertya megtervezésére. Mivel minden motor más, ezért nem lehet minden motorhoz ugyanazt a gyújtógyertyát használni, mivel miden egyes gyertya jellemzői különböznek. A gyertyák jellemzői a hőérték, elektródák távolsága és helyzete az égéstérben. Nem jelenti azt ugyan, hogy más fajtát nem birunk kipróbálni. Ekkor azonban figyelembe kell venni, hogy az elektróda távolság, és kialakítása miatt, a gyújtást is állítani kell. Ez régi (hagyományos) gyújtással szerelt autókon manuálisan, a többin az autó vezérlő elektronikája kell, hogy állítson. Ez időbe telik.

Elektromos vezetőképesség (forrás: briskusa.com)

Egy bizonyos megtett kilométer után a gyújtógyertyát cserélni kell, mivel üzemelés alatt a gyertya elektróda távolsága növekedni fog. Ha nem cseéljük időben, akkor akár a gyujtásrendszer meghibásodásához vezet. Az elektróda távolság növekedésével a feszültség is növekedni fog, hogy szikra tudjon keletkezni, és ha ez túl sokáig tart, akkor a rendszer meghibásodik a túl nagy terhelés miatt.
A gyertyák arra is jók, hogy a motor állapotáról adjon információt. A motorból kivett gyertya akkor jó, ha barna vagy világos szürke színű. Ha mondjuk fekete, akkor az a túlzott üzemanyag fogyasztást jelenti, vagy nem tud megfelelően öntisztúlni. A túl fényes gyertya pedig a túlmelegedés miatt van, vagy túl kevés üzemanyagot kap. Ha azt látjuk hogy tele van lerakodással, akkor az túlzott olajégetésre, rossz minőségű üzemanyagra, vagy nincs jól beállítva a gyújtás jellemző.

Gyertya állapotai hőmérséklet szerint (forrás: ngksparkplugs.co.za)

A gyertya cseréjekor a legfontosabb szabály, hogy csakis hideg motornál szabad cserélni! Különösen igaz ez az alumínium hengerfej esetében, mivel az alumínium puhább anyag az acélnál. Meleg motor esetében a menet könnyebben megsérül, és a javítás sok esetben a hengerfej cseréjével lehet orvosolni csak. Ha nem vagyunk biztosa benne hogy mennyire kell meghúzni a gyújtógyertyát akkor nyomatékkulcsot használjunk, és a gyártó által előírt nyomatékra húzzuk meg! A nem megfelelően meghúzott gyertya számost problémát tud okozni. Becsavaráskor ügyeljük arra hogy a gyertya megfelelően lett becsavarva, csak ezután húzzuk meg gyertyakulcsal! A menetet semmilyen berágódás elleni anyaggal nem kell bekenni, ugyanis a mai gyertyák menete már alapból úgy készülnek hogy a menet berágódás elleni védőréteggel van ellátva (pl. cinkkel). 

A gyertyák meghúzni nyomatékai a menet átmérője szerint a következők:

• 18 mm: 35 - 45 Nm
• 14 mm: 25 - 30 Nm
• 12 mm: 15 - 20 Nm
• 10 mm: 10 - 12 Nm
• 8 mm: 8 - 10 Nm

Fényszóró polírozása

Oxidálódott és homályos a fényszóró? Az ok a gépjárművek többségén műanyagból készül a külső rész. Régebben ez üvegből készült, mely nem sárgult be, csupán néha meg kellett tisztítani. Az oxidálódott fényszóró nem is néz ki valami szépen az autónkon, és gátolja a fénysugarak átjutását, így az utat se fogja rendesen megvilágítani. De szerencsére egyszerűen, viszonylag olcsón javítani tudjuk, és még csak le se kell szerelni az autóról!

A kellékek a következők: maszkoló szalag, csiszolópapír, víz és amivel tudni fogjuk fecskendezni, polírpaszta, viasz, törlőkendő.

Polírpaszta, polírpapír, viasz, maszkoló szalag, törlőkendő...

Először is leragasztjuk a széleit, nehogy megsérüljön a fényezés, mikor a csiszolópapírt használjuk.

Leragasztjuk körbe, hogy csiszoláskor a fényezés ne sérüljön meg!

Másodszorra a csiszolópapírral nekiállunk az oxidálódott részt leszedni. A lényeg az hogy a fényszóró teljes felülete le legyen lecsiszolva, és egyre finomabb és finomabb csiszolópapírral dolgozunk, majd tisztítsuk meg. Csiszolópapír használata közben ügyeljünk arra, hogy a felület nedves legyen. Ezt egy üres ablak tisztító spray segítségével lehet könnyedén megoldani. Ne nyomjuk rá nagyon, mert ekkor túl mély karcokat fogunk létrehozni!

P400-as csiszolópapír után

P800-as csiszolópapír után

P1200-as csiszolópapír után (ha van finomabb az még jobb)

Polírozás után

Az egyre finomabb csiszolópapír használatának az a lényege, hogy az elején viszonylag durva felületűvel az oxidálódott réteget leszedjük, és ezután fokozatosan távolítjuk el a karcokat.

Hogy a felület a lehető legsimább legyen, polírpasztával kipolírozzuk. Gépi polírozás sokkal gyorsabb és egyszerűbb, de a hagyományos kézi módszerrel is elvégezhető, mint ahogy az ennél is történt.

A vezető oldali fényszóró polírozás előtt...

...és után!

A legvégén viasszal megvédjük hogy a felület ne sárguljon be hamar.

Fontos megjegyezni, hogy ez csak a külső felületet tudja helyrehozni szétszerelés nélkül, és mivel lakkréteg  nincs rajta, ezért előbb vagy utóbb ismét oxidálódni fog.

Ezt a folyamatot lassítani tudjuk, ha felületet havonta egyszer viasszal megvédjük.

Szemmel látható különbség

Ez a módszer csak a külső rész javítására kínál megoldást. Ha a belső rész van oxidálódva, akkor vagy szét kell szerelni, vagy új fényszórót kell venni. Ez azért van, mert nem csak a nap UV sugarai okozzák ezt, hanem az izzók által keletkezett hő is. A külső részt lakk réteggel védik meg, azonban előbb utóbb ez a réteg a naptól, és a kő felverődéstől megsérül, és már nem védi többé. Ha polírozás előtt UV-nek és sárgulásnak ellenálló lakkal bevonjuk, akkor hosszabb ideig nem lesz gond vele.Napjainkban egyre több, és több része az autónak műanyagból készül. A műanyag legnagyobb ellensége a nap UV sugarai, hő és a különböző vegyi anyagok.